2007.10.04 23:02:04
Elragadó! Az egész annyira különleges...
Kitép az időből a jelenléte, és egy olyan másik világba ragad magával, amit csak ő ismer. Háztetőkön töltött végtelen holdvilágos éjszakák, állandó kábulat, ami egy másik síkra nyitja rá a szemeket, s végül ott ragadunk. Vele ottragadnék. Mozdulatait figyelve egész nap, s megérteni végre azt a titkot, ami a szemeiben rejtőzik. S a folytonos vágy eziránt hajt szüntelen. De nem türelmetlenül. Egy csoda maga a lénye. Nem beszél sokat, helyette az arca zenél, játszik, így sosem érzem, hogy csönd lenne. Tekintete melegségébe burkolóznék, avarral takaróznék, de előtte őt is alaposan betakarnám, hadd simogassák álomba az aranyló-vörös zörgések, amíg a szél hangjára el nem szenderedik, és akkor megnyugodnék. Sosem kel fel. Anna így örök marad.
2009.01.15. 20:32 Łina
Anna örök
Szólj hozzá!
Címkék: anna
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://tinalina.blog.hu/api/trackback/id/tr58880404
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek