csodavilág

  Így szeretlek a legjobban, mikor alszol. Félig az álom tartja még nyúlánk testedet, és csak félig nyugszik súlya az én karomon.Valószerűtlenül nyugodt, mozdulatlan-csendeslégzésed arra enged következtetni, hogy messze jársz innen, messze a fehér-feszes álomillatú…

"36 fokos lázban égek mindig, s te nem ápolsz anyám."   A mama gondterhelten ült a kopott, viselt asztalnál. A csipketerítő alatt olyan mélyen barázdált volt a sötét fa, mint a mama arca. Csönd. A kendőjét foltozta épp,amely valaha élénk színű, s lágy esésű…

Aki az Andrássy úton nő fel, sosem szűnik meg álmodozni...Gyermekkorom helyszínei, a kivilágított sugárút, a borongós, hűvös lépcsőház. Nekem a szürke beton, piszkos házak megkopott szobrokkal maga Meseország. Hogy mennyi történet született itt, magam sem tudom, néha úgy…

2008.09.24 22:04:25Egyszer már hallottam róla, csupa gyönyörű és gonosz dolgot. Akkor két ifjú kereste.Én csak sétáltam a szikrázatos napsütésben, a lustán hömpölygő folyó felől szél csapott az arcomba, mely eltűntette a gyöngyöket a homlokomról.Forró nap volt az. Nem…

2008.03.09 19:31:26Acélkék szeme volt, pillantása folyton az enyémet kereste. Legszívesebben rászóltam volna: -Az utat nézd, öreg! Kész őrület ez, aztán arra gondoltam: mennyi öröme lehet az életben? A visszapillantó tükörben láttam, hogy kopaszodik, s haját ügyetlenül egyik…

2008.02.06 23:55:52Megdöbbentő látvány fogadott, amint a hatalmas, egyszerű és sima kapun beléptem az elhagyatottnak tűnő gyárépületbe. Egy lélek sem járt ekkor a környéken, de odabent zajlott az élet.Hallottam már a helyről, de ez minden képzelgésemet felülmúlta. Az alvilág…

2007.11.26 21:22:11-Már megint csokit ettél? Próbálok komoly maradni, de mosolyra húzódik a szám.A szemem szeret.Huncutul néz rám, kicsit hátrál.-Szóval megint csokit ettél?! Mostmár egyenesen kuncog. A kis szemtelen!megcsiklandozom, olyan édesen kacarászik, muszáj összecsókolnom…

2007.11.21 22:40:20A királyfi leemelte fejéről koronáját. A szívdoktor a csöndesen, de nyugtalanul szunyókáló királylány szobájába tette, egy üvegszekrénybe, s kulcsra zárta azt.Gondolatok suhantak át a fejében vagy talán álmok? Összeráncolta a homlokát. A doktor…

2007.10.31 17:11:58Gyönyörű fehér selyem simult a bőréhez. Úgy rejtett, védett, takart ez az anyag, mintha a Világ összes gondját bezárhatnánk egy apró szobába, és elrejtenénk a kulcsot. És nem találnánk meg sosem. Nem számított akkor semmi. Ajándék volt ez, mint egy…

2007.10.01 16:57:48Meg tudnám folytani. A tulajdon két kezemmel. Hatalmas körmöket nyomni a nyakába, hogy ujjaim tövig a meleg , édeskés illatú vérében ázzanak. Fájdalomtól könnyes és dülledő szemébe mélyen nézni. Rajta ülnék , de úgysem mozdulna. Nem adna hangot, némán…