2007.10.31 17:11:58
Gyönyörű fehér selyem simult a bőréhez. Úgy rejtett, védett, takart ez az anyag, mintha a Világ összes gondját bezárhatnánk egy apró szobába, és elrejtenénk a kulcsot. És nem találnánk meg sosem. Nem számított akkor semmi. Ajándék volt ez, mint egy megváltó korty víz, a hosszú sivatagi szomjazás után. Mosolyra fakasztó, biztonságot nyújtó, befedő hó.
A királylány felriadt álmából. Egyedül feküdt hatalmas párnák közt, se királyfi , se takaró, csak az álom keserédes íze a szájában, lelkében.
2009.01.18. 20:24 Łina
selyem
Szólj hozzá!
Címkék: novella szerelem
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://tinalina.blog.hu/api/trackback/id/tr33886030
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek