2008.03.09 19:31:26
Acélkék szeme volt, pillantása folyton az enyémet kereste. Legszívesebben rászóltam volna: -Az utat nézd, öreg! Kész őrület ez, aztán arra gondoltam: mennyi öröme lehet az életben? A visszapillantó tükörben láttam, hogy kopaszodik, s haját ügyetlenül egyik oldalról a másikra fésülte, ezt leplezni próbálva. Reménytelen. Apró mosolyra húztam a számat. Nekem is jobban volna kedvem fiatal lányokat bámulni, ha egy régi 30ason lennék buszsofőr. Lopva végignéztem rajta, megakadt a szemem a kezén. Rövid, vaskos ujja fekete volt a piszoktól, körme elhanyagolt, alatta egy apró heg. Olyan, mint az élete. Mocskos és sebes.
2009.01.26. 22:51 Łina
buszsofőr
Szólj hozzá!
Címkék: novella
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://tinalina.blog.hu/api/trackback/id/tr14905017
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek