Olyan jól áll neked, hogy felnőttél... olyan könnyedén főzöl, mintha a nevedet kérdeznék...Azért van amiben nem változtál, örülök neki... rájöttem , hogy bármi érdekel, amiről te írsz...Emlékszel,hogy régen midnig megvertél?Már nem tudnál,gyorsan futok...
A bátyád húga vagy...bármikor szívesen látunk az albiban...Ezt nem szoktam lányoknak elmondani, de veled megosztom...
Mégis egy volna amit kiemelnék, lelkemhez legközelebb álló ember, aki immár 15éve érzi minden rezdülésem, és a legszebb, mikor a nyakamba ugorva a legőszintében mondja: hiányoztál...
Eszembe ötlött néhány kedves mondat,vagy mondatfoszlány, ami talán másnak nem sokat jelent, nekem ők a Barátok... akik mellett nőttem, éltem, változtam...akikre ha ránézek egy szó jut eszembe: Otthon.
És kilépve majd mostmár a nagybetűsbe félni fogok. Annyi kétszínűséggel és érdekmotiváltsággal találkoztam már, és annyit kellett csalódnom, és tudom, hogy ez csak rosszabb lesz. A felnőttek világa... örülj,amíg gyerek vagy... ne siess felnőni...
De vannak folyamatok, amik elkerülhetetlenek.
Utolsó kommentek