csodavilág

2007.12.07 14:47:22

Néztem tegnap a hugomat az Operában. Lassan 11 éves lesz, kész kis hölgy. Ezek pár év múlva már cigizni fognak a sulivécében, és rájárnak majd az itthoni alkoholkészletre sunyiban. Mondtam is anyámnak, majd én vigyázok rá.

Emlékszem ám, 12 éves voltam, arra a kis faluvégi kocsmára. Mezítláb szaladgáltam a hideg kövön, fröccsökért. Alig értem fel a kocsmapultot, ahol borvirágos orrú, csizmás bácsik ücsörögtek. Akkor bátyám felügyelt rám. Amíg nekik ugráltam, addig nem is volt gond, de mikor leültem és fogyasztottam annyi mennyiséget, ami nyáron egy 12éves kis szervezetnek betesz, akkor vicces volt felállni. Csodálkozva adtam a magam tudomására, hogy Tina, most berúgtál. Elnevetgéltem magam a vécéig, majd a saját tükörképemen kacarásztam. Az nagyon mókásnak bizonyult, minden dolog olyan magától értetődően abszurd volt, újragondoltam az egészet. Aztán viszaültem. Mozartról bezsélgettem egy Zsu nevű lánnyal, akinek barna szeme, és hatalmas mellei voltak. Ez nagyon megmaradt, mert fürdésnél mindig büszkén kihúzta magát.

Mikor hazaértünk, hugom is kért egy kis pezsgőt(azelőtt utálta az alkoholt). Egy pohár lement húzóra. Azért rácsodálkoztunk anyámmal.