Addigis csodáljátok legújabb művemet. Kedves páciensem a párjával érkezett, aki szintén nem tudott ellenállni egy kis hajcsimbókosításnak. Én mindig boldogan teszek eleget a hasonló kívánságoknak.
Íme
előtte.
Íme közben.
Szép kockás.
És az eredmény:)
És hátulról.
Ez a boldog pár.
Végül Tata.
Szóval hazajöttem, élek még, rettenet rock'n'rollkodás volt. Jönnek majd a beszámolók napi bontásban, mint tavaly. Persze valószínűleg miután megérkeztem Hegyaljáról, és még élek:)
Na mert megérdemlem... meg mert nyaggattok, meg mert büszke vagyok. Hogy sikerült 100%ra teljesítenem.
Kosztolányit húztam, és rámszakadt a boldogság! Az sem zavart mennyire abszurd a helyzet, hogy egy klasszikus gyönyörűségről regélek a kék körmű és erősen kifestett vicsorgó bájolgó hölgynek. Meg a többinek, a másik kettőnek.
Az előttem beszámoló nagylány, mama-kedvence, zsíroshajú-szemüveges-nyakigbegombolkdott brünhilda-alkatú pázmányra-megyek nem felelt, hanem darált. De végülis dícsértes, hogy szórol szóra megtanult egy kb száz oldalas könyvet. Az is valami.
De én aztán remekeltem. Nem mondom, féltem. Féltem, hogy az értelmetlen Tandorit fogom húzni, a nyakatekert Buda halálát, vagy rövidke eposzunkat, a Szigeti veszedelmet.
Féltem, mert tudtam rengeteg múlik ezen. De aztán ekkora elégedettségben feleletet még nem dolgoztam ki. Volt abban minden: Freud, Nyugat, esztétikai törekvés, lélekrajz és társadalomkép, a szegénység szintjei, jellemábrázolás és boncolgatás.
Legkedvencesebb érettségi eredményem. Bezony. Mondjuk a többi is ötös, kivéve a matek, de már a hármasnál zseninek éreztem magam. Nameg a tavalyi közép németem lett ötös, így az került a bizimbe, és egy pótlapon az idei emelt német négyes. Nagy kár ezért, talán így lecsúszok pár ponttal az első helyről. De ez még a jövő zenéje.
Gyalázat. Nem tudok írni. Nem folynak ujjaim alól a betűk, mint máskor. Nem tudom a miértjét, talán annyi mindent töltöttem pár nap alatt lázasan az agyamba, hogy most kiapadt valami. Lógatom a lábam. ... csak nem bírom felfogni, hogy vége. Eddig azt hittem én tűzöm ki a céljaimat, de érettségi után már csak a küzdelmes tehetetlenség maradt, amíg jön egy levélke, amely eldönti a jövőmet.
Ekkor jön a rám jellemző "kötelességet csinálok magamnak" tevékenység. Így bár szabad vagyok, mégsem érek rá sosem.
Ma is, igazi hős voltam. Legalábbis annak éreztem magam, amint az arcomba csapó jéghideg esővel viaskodva bicikliztem át a városon. Persze utána mindenemből csavarni lehetett a vizet, mégis olyan boldog voltam, hogy virgonc jókedvemben az sem zavart, hogy alig működik a fékem, meg a sárga esőkabátban olyan vagyok, mint egy túlméretezett manó. Vagy inkább egy két keréken suhanó amorf citrom. Vagy bánomisén.
Tudom, rengetegszer fejtettem már ki tomboló vágyamat a mezítlábas nyárra, és most mégis, olyan nyögve jön csak. Peidg lehetne már verőfény, minimum. Lehetnék már a Tisza parton, vagy a sátramban másnaptól haldokolva. Vagy a babám karjaiban, mozdulatlanul is izzadva.
Lehetnék már kevéséb felemás hangulatba. De remélem mostantól ömleni fognak belőlem a postok!
Nem hittem volna, hogy valaha is rám valló magatartás lesz, hogy 7 után valamivel érek az érettségim helyszínére.
Persze nem volt tragikusnak mondható, hisz így jutott időm arra, amit normális ember lánya otthon tesz meg: kv, cigaretta, könnyed reggeli.
Aztán teljes értékű lett a napom, mert kis kínai-emelt magyaros leánypajtásommal volt szerencsénk találkozni kedvenc vastagszemüveges-bokalengető nadrágos-zoknis-szandálos figuránkkal, aki ennek megfelelően hanghatásokkal kisért rekeszizom összehúzásra kényszerített bennünket.Bizony.
Itt nem értek véget a meglepetések, mert a terembe toppanva egy évfolyamtársammal találkoztam, aki egyébként sportoló focista, és híresen nem jár be megfelelő rendszerességgel a közoktató intézménybe. Tehát Tas barátomnak pár perc alatt ledaráltam mire lehet nagyjából számítani, mert ő oly laza, hogy majd szétesik, így egy hunyást sem aludt, s még mielőtt azt képzelnénk, hogy valami őrült megtáltosodó folyamat vette nála kezdetét az utolsó éjjelen, le kell sújtanom a kedves olvasót: Tas barátom pókerezett.
A többi idő vidáman suhant tova. Babits esszéjét Arany Jánosról kaptuk szövegértésre, azután Tóth Árpád szépséges impresszionizmussal meg mindenféle izmussal fertőzött egyébként borzalmasan gyönyörű versét elemzésre, majd 2 kisebb iromány született az "ezek a mai fiatalok" olvasási szokásairól és plázázási hagyományokról. Az utóbbi irománynak " A lusták palotája" címet adtam, és most körbetapsikolom magam, mer' tök jó.
Most még nagy a pofám, mert nem hagytam sort üresen, aztán majd ríhatok holnap, mikor napvilágra kerül a megoldókulcs, vagy legkésőbb június 2.-án.
Tas barátom így vélekedett az emelt magyar írásbeli részéről (szó szerint idézve):
"Tele volt szóval az egész!"
Khmmm.
...Szóval jutalomjáték volt, és Isten bizony írnék még a héten 4 emelt magyart a töri, matek és német helyett. Persze utóbbi még egy jó kör lesz, hisz szintén emelt.
Amikor holnap vért izzadva ülök majd a feladatlapom fölött, és szétrágva a ceruzám végét elmélkedem azon, hogy ez vajon sinus, vagy cosinus, és amúgy azok mit is jelentenek? És akkor elgondolkodom azon, hogy jólenne hasmenést, hányást színlelni, vagy talán már színlelni sem kell majd...Akkor azért gondoljatok rám!
Drága XIID_HC! Holnap Veletek...
Ismét eljött, én meg már vártam, mint a hülye. Azér' mert a ződben tengettem utóbbi 4nyaramat, és ez meg már az ötödik.
Meg mert belegondolva szégyenteljesen rég hallgattam már élőzenét, úgy élőben, egyszóval koncerten, mert az ember lánya télire átszokik a morrizonszba, meg ami van, ha olcsó, hogy ne kellejn kint csövezni, és hang legyen meg fény.
Persze, szeretem művelni a tánc nevű idegrángásomat is, főleg csinos lyányokkal huncut alkoholizálás következményeképp.
Tehát ott tartottam, hogy zépé. És Copy volt, úgyhogy a rég nem látott Családdal tértünk be, Ancsával öszenőtt Levivel, akik ugye a 4 lábon járó szerelem, a csimbókos hajú (ránézésre 5év fegyház) birkatermészetű Gyurival, Nikole is hullafáradtan bár, de tiszteletét tette Barackkal (aki kissé megpirult), és a hiperaktív Lacika.
Én azért szeretek a Lacikával táncolni, mert azt nem is lehet annak hívni. De ő rettentően lelkes. Összekapaszkodunk aztán annyira ritmustalanul ugrálunk, hogy másnak ez már-már megerőltetést okozna. Dehát, szívből jön. Aztán néha eldől, egyem a szívét, mert őrá jóval hamarabb és hirtelenebb hat az alkohol, de nem zavartatja magát.
Akkoris rendíthetetlenül énekel, és ugrál, ha mindenki más körötte egy helyben néma csendben áll. Ezt a képességét hegyalján figyeltem meg először Kispál közepette. Azóta mindig veletartok, mert nem lehet ennek ellenállni.
Úgy tehát ez egy meglehetősen kellemes este volt, pedig csak kb másfél órát lötyögtünk 300ft-ért. Mert utána get dránk, és a honiban be is szereztünk ehhez mindenféle alapanyagot, pl occsó fehéret, és parkban ücsörgős estét tartottunk a néhány emberrel felduzzadt társasággal.
Végremár, hogy valaminek nyár szaga volt, főleg azért is, mert 0ft-tal indultam, és a jóindulatból csiccsentettem be, meg aztán valami karaoke-s szülinapból, ahol kértem Barackot, hogy ne hagyjon többet inni, mert színpadra állok, és nemlesz köszönet. Elfogadta a kérelmet, aztán mégis elém került egy pohár pezsgő és egy feles tequlia. Szerencsére megléptünk, mielőtt még a pultnál a korosodó rocker nagyon beleélte volna magát abba, hogy milyen édes kis nő vagyok.
Még egy gyors gyrost is bevágtunk mert grrr és hmmm. Más nem is kell hajnal 2felé.
Aztán édes álom édes párnán...
Nincs festőpalettám és nem járok sportversenyekre sem.
A világ egyik legszebb nyelvét tanulom emelt szinten, és rajtam kívül még 22-en értik mire gondolok, mikor azt mondom: hétfő délután.
A koránkelés megelőzi a képességeimet, és nem örülök, ha összekeverik a gimnáziumot az oktatási központtal.
Büszkén gondolok a narancssárga osztályfőnökömre, a Mikulás-bácsi igazgatónkra, a mindig naprakész igazgatóhelyettesre és a közös fellépéseinkre.
Szeretem, ha nincs első órám, az udvart és a kedves portásbácsit.
Itt élek Újpest szívében! 3 napos mulatozásban mi vagyunk a császárok, mert igenis, Tiszaörs a legjobb osztálykirándulás!
HC-osztály, én így szeretlek!
Még a legapróbb sejtem is őrült vibrációba kezd, ahogyan betolakodik a virágillat az orromon erőszakosan és a tavaszt csinál az agyamban.
Rettenet gondtalanság fog következni.
Tokaj illat van, mezítlábas kedv, barátaim nevetésének íze. Nyár, gyere már!
Olyan jól áll neked, hogy felnőttél... olyan könnyedén főzöl, mintha a nevedet kérdeznék...Azért van amiben nem változtál, örülök neki... rájöttem , hogy bármi érdekel, amiről te írsz...Emlékszel,hogy régen midnig megvertél?Már nem tudnál,gyorsan futok...
A bátyád húga vagy...bármikor szívesen látunk az albiban...Ezt nem szoktam lányoknak elmondani, de veled megosztom...
Mégis egy volna amit kiemelnék, lelkemhez legközelebb álló ember, aki immár 15éve érzi minden rezdülésem, és a legszebb, mikor a nyakamba ugorva a legőszintében mondja: hiányoztál...
Eszembe ötlött néhány kedves mondat,vagy mondatfoszlány, ami talán másnak nem sokat jelent, nekem ők a Barátok... akik mellett nőttem, éltem, változtam...akikre ha ránézek egy szó jut eszembe: Otthon.
És kilépve majd mostmár a nagybetűsbe félni fogok. Annyi kétszínűséggel és érdekmotiváltsággal találkoztam már, és annyit kellett csalódnom, és tudom, hogy ez csak rosszabb lesz. A felnőttek világa... örülj,amíg gyerek vagy... ne siess felnőni...
De vannak folyamatok, amik elkerülhetetlenek.
Nincs tarajom, nem vagyok punk, de nem hordok tűsarkút sem.
A világ egyik legszebb és legnehezebb nyelvét beszélem s rajtam kívül még jó pár ember érti mire gondolok amikor azt mondom: a hely ahol a part szabad...
Bár utálok egyes embereket de kedves vagyok s türtőztetem magam, viszont nem örülök ha a vendéglősök vizezik a hatputtonyos aszút.
Büszkén gondolok a Tiszán átívelő hídra, a színes sátortengerre, a Tavernára, a Veresszekér sörözőre.
Szeretem az ütős koncerteket, a sört, a finom borokat, a Sáska rádiót és a segítőkész securitisokat.
Itt élek Európa szívében. A közel 5 napos lazulásban mi vagyunk a császárok, mert igenis Hegyalja az ország legjobb fesztiválja!
Tokaj - Hegyalja én így szeretlek!
<333333.....ésígytovább.
Már december óta megvan a jegyem:)
Utolsó kommentek